Csillagflottakapitányok, mutánsok, zaklatók és nevelésük

Ki ne venne szívesen a kezébe egy olyan könyvet, aminek a szerzői között van westerosi kóbor lovag, csillagflottakapitány, bűbájtantanár vagy éppen sárkányszelídítő? A Nevelj Jedit! című (a Könyvfesztiválra megjelent) kötetet pedig ilyenek jegyzik, bár a muglik számára látható énjük a pedagógiához, a tanárképzéshez, az egyetemi világhoz kötik őket.

Nagy Ádám szerkesztő-szerző a könyvet az Athenaeum Kiadó két korábbi kötete (A sci-fi politológiája, illetve Fantasztikus világok) nyomán, azokat egyfajta franchise alapnak tekintve állította össze. Arra vállalkozik, hogy jól ismert fantasztikus világok iskoláit, oktatási gyakorlatát használja a mai magyar oktatás problémáinak, modernizációs igényeinek körüljárására. Jól ismert világokat használ fel arra, hogy egy sor fontos témát kellően távoli perspektívából vitasson meg, mégpedig – hasonlóan a korábbi két kötethez – szórakoztató ismeretterjesztő nyelvezettel. Ez a megközelítés talán hozzájárulhat ahhoz, hogy szakemberek és laikusok, tanárok, szülők, diákok, sőt akár oktatásirányítók is valódi párbeszédbe kezdjenek a kötetben felvetett témákról.

A sci-fi, fantasy és horror univerzumait bejárva az olvasó együtt gondolkodhat a szerzőkkel olyan fontos kérdésekről, mint a tanár-diák viszony, a tanárok személyisége és szerepe, a tanítás és tanulás tartalma, célja, a bullying (zaklatás, cikizés) jelensége és annak hosszú távú hatásai, a szegregáció, az előítéletek vagy az iskola és környezete viszonya. Nagy Ádám nem is titkolja, az volt a cél, hogy megkönnyítse a beszélgetést, kiemelve a témákat az olvasók napi életéből, de olyan közegben tárgyalva őket, ami mégis ismerős. Mennyivel könnyebb aránylag objektíven megvitatni, hogy milyen tanári erényei vagy gyarlóságai vannak a Roxfort tanárainak vagy épp Picard kapitánynak (bár ez éppen nem is szerepel a kötetben), mint tárgyilagosan beszélgetni gyerekeink tanárairól vagy pedagógus kollégákról.

• Olvass bele!

A beszélgetést, a gondolkodást az is segíti, hogy ezekben a fikciós világokban, legalábbis bizonyos mértékig, minden egy kissé leegyszerűsítve látható, így a komplex valóság, például a hazai oktatás helyzete és hagyománya nem szab határt az olvasó fantáziájának sem, szabadon álmodozhatunk arról, milyen iskolát szeretnénk magunknak – tanulóként vagy tanárként – vagy a gyerekeinknek, unokáinknak.

A kötet olvasásának többféleképpen is nekiállhatunk. A legfontosabb, hogy nem kell feltétlenül töviről hegyire ismerni a benne szereplő könyveket és filmeket. A kevésbé beavatottak számára valamennyi világ, történet rövid összefoglalása megtalálható az egyes fejezetekben. Ez vagy csak segíti az olvasást, vagy kedvet is csinál az adott univerzum megismerésére. Én magam csak Stephen King horrortörténeteit ismertem kevésbé, de elgondolkodtam azon, hogy belevágok az elolvasásukba. Lőrincz Andrea, a King-tanulmány szerzője meggyőzött arról, hogy a fantasztikum elemeit lehántva valós és fontos problémák nagyon okos tárgyalására találnék bennük a kissé lesajnált („csupán bestseller”) műfaj ellenére.

Belekezdhetünk az olvasásban azzal a hozzáállással, hogy jól ismervén például a Roxfort világát meg akarunk ismerkedni azzal, mit is mond róla a neveléstudomány. Ehhez kiegészítésként kapunk némi kitekintést arról is, hogyan viszonyul mindez a mai magyar oktatás valóságához. Nekifoghatunk azonban úgy is, hogy arra vagyunk kíváncsiak, milyen az az oktatás, amiből egy Harry Potter, Darth Vader vagy éppen Kirk kapitány kerülhet ki. Ha pedig tudjuk, milyen eredményt szeretnénk látni, együtt gondolkodhatunk a szerzőkkel arról, hogy milyen szervezeti keretekben és kultúrával, milyen tananyag és tanítási módszerek mellett lehetséges ez.

Érdekes lehet a kötet azoknak is, akik nem (vagy nem nagyon) ismerősek a fantázia világaiban, de érdeklődnek az oktatás kérdései iránt. Jó szívvel ajánlom, hogy vegyék a kezükbe a kötetet, és forgassák úgy, mintha nem Westerosban, Roxfortban vagy a Bolygók Egyesült Föderációjában tennének ezáltal látogatást, hanem Svédországban, Új-Zélandon vagy akár Elefántcsontparton. Ha közben kedvet kapnak bármelyik fantázia-univerzum megismerésére, tekintsék azt ráadásnak.

Olvasás közben többször éreztem erős késztetést arra, hogy vitázzak a szerzőkkel, Nagy Ádám esetében ezt biztosan meg is fogom tenni. Nem feltétlenül értettem egyet minden következtetéssel, de ez nyilván nem is cél, főleg olyanok esetében, akik amúgy is oktatással foglalkoznak. És óriási hiányérzeteim voltak, szerettem volna más világokba is ellátogatni, de bizonyos esetekben a már meglátogatott világokban is jobban elmerülni (például milyen érdekes lett volna bővebben olvasni a roxforti [és valódi] tanárok által elkövetett zaklatásokról). Ezt azonban bárki megteheti maga is, ha a könyv felcsigázta a kíváncsiságát. Csak remélni tudom, hogy ez meg is fog történni tanárképző intézményekben, tanártovábbképzéseken vagy akár szülői összejöveteleken.

Biztos vagyok abban, hogy így talán könnyebb lesz majd egyszer lépéseket tenni a jövőbeli, jól működő magyar oktatás felé, mint komoly szakmai elemzéseket forgatva. Arra pedig szívesen adok ötleteket is, hogy a következő kötetben milyen témákat lehetne körbejárni. Mert lesz következő kötet, ugye?

(az ajánló először az Olvass Bele oldalán jelent meg)

A kötet szerzői: Galuska László Pál, Horváth László, Körtvélyesi Franciska, Karlowits-Juhász Orchidea, Lőrincz Andrea, Melinda Mikusová, Nagy Ádám, Svitek Szilárd

Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit! – A képzelet pedagógiája
Athenaeum Kiadó, Budapest, 2018
ISBN 978 963 293 2187

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Valóban olyan vonzó iskola a Roxfort, ahol mindennaposak a tanári zaklatások, és ahol halálos csapdák leselkednek a diákokra? Miben hasonlít és miben különbözik a messzi-messzi galaxis jedinevelése a westerosi mesterek képzésétől? Milyen lenne az X-Men mutánsiskolájának pedagógiai programja? Megfelel-e a tesztelmélet alapvetéseinek a Star Trek Kobayashi Maru-próbája? Ölve vagy ülve jó az éjfúria, s milyen tantárgyakat oktatna a hibbant-szigeti „új iskola”?

A gyakorló tanárokon és pedagógushallgatókon túl a tanulás háttere iránt érdeklődők vagy kezdő szülők számára is izgalmas olvasmányt nyújt a kötet. Kilenc – a nevelés-oktatás területének avatott kutatói által bemutatott – sci-fi-, fantasy- vagy horroruniverzum apropóján ad bepillantást a tanulás és a pedagógia iskolai és iskolán túli világába.

Mert ki mondta, hogy a tanulás nem lehet szórakoztató?