Szerintem nem nagyon van olyan magyar könyvmoly, aki ne
várná minden évben az Ünnepi Könyvhetet. Oké, kicsit szorongva, mert
mindannyian eljutunk előbb-utóbb addig a pontig, amikor épp új könyvespolcra,
esetleg nagyobb lakásra gyűjtünk, hogy elférjenek a könyvek. Idén is bementem
az első utamba eső könyvesboltba a könyvheti katalógusért, és persze örömmel
olvasgattam a kiadói hírleveleket is. A hivatalos katalógusban (300 új könyv,
hirdeti a címlap) mindössze két olyan könyvet találtam, amit el szeretnék olvasni (igen
kezdhetitek dobálni a köveket), ugyanakkor egész tisztességes listám van
azokról, amik könyvhetiek ugyan, de nem ’hivatalosak’, mert nem magyar szerzők
művei. És akkor elgondolkodtam, hogy miért is nem része a minőségi műfordítás
megünneplése a magyar könyv ünnepének, miért nem lehet műfordítást könyvheti
kiadványként regisztrálni. Pedig jó lenne, mert továbbra is vannak briliáns fordítások
(miközben egyre több az olyan is, aminek szívesen adnék citrom díjat).
