Miért is akarna mindenki fehér, középkorú, középosztálybeli nő lenni?

Integráció vs. Inklúzió - Miről is beszélünk és mi a baj az integrációs törekvésekkel?

Az oktatás inklúziós és integrációs megközelítése egyetért abban, hogy meg kell határoznunk bizonyos kereteket, amelyek között az oktatás megvalósul (és tudomásul veszi, hogy lesz, aki nem fér ebbe bele, sőt lesznek olyanok is, akik szegregálódva tudják megőrizni a legjobban önmagukat, és kiteljesedni). A különbség abban áll, hogy a két iskola másként látja a kereteken belüli helyzetet, és ennek megfelelően az integráció hívei a kereteket, pontosabban azt, hogy mi számít normálisnak és elfogadhatónak, szükségszerűen szűkebbre szabják, így többen maradnak vagy esnek ki belőle.

Az új NAT-ról szülőknek

Kitűnő időzítéssel, január 31-én, egy péntek este megjelent a Magyar Közlönyben az új Nemzeti Alaptanterv (NAT). Az időzítés lehetővé tette, hogy független szakértők és különféle pedagógus szervezetek gyorselemzéseket tegyenek közzé róla, amelyek egy része nagy sebességgel terjed a közösségi hálókon, míg mások az internetes sajtóba is eljutottak. De mit kell mindebből a szülőknek mindenképpen tudnia? A legfontosabb, és nagyjából az egyetlen olyan eleme, amelyiknek biztosan hatása lesz az állami iskolákba járó gyerekek életére, hogy az új NAT – ha nem is a kutatások alapján indokolt mértékben – csökkenti a kötelező és a maximális óraszámokat is. Azt, hogy a tartalom – amit majd még az ezután kiadásra kerülő ún. kerettantervek is befolyásolnak - milyen formában szivárog majd be az osztálytermekbe, az új tankönyvek megjelenése után lehet majd csak sejteni, hiszen tudjuk, a tanárok döntő többsége (miközben jó eséllyel sosem tanulmányoztak egyetlen tantervet sem) tankönyvet „tanít le”.