Norvég minta

Az utóbbi időben sokszor írtam olyan dolgokról, amik – bár a munkámhoz kapcsolódó élmények - éppen aktuálisak a magyar valóságban. Most viszont, pihenésképpen, utazzunk el a messzi északra, a norvégiai Tromso szigetére/városába, ahová az augusztusi hőség közepette mehettem el hűsölni egy remek konferenciára.

Budapestről épp egy kicsit emberibb hőmérsékletű napon indultam el, de még így is nehezemre esett bepakolni olyan cuccokat, amelyeket normális körülmények között egy konferencián viselni szoktam. Őszinte leszek, már nagyon vágytam arra, hogy bő két hónap után végre felvehessek egy rendes nadrágot és egy kardigánt.

A migrációról, szakértő szemmel

Tegnap elkísérhettem egy kedves kollégát, a SIRIUS, a migránsok oktatásával foglalkozó európai hálózat elnökét, Miquel Angel Essomba barcelonai professzort a fiam iskolájába, ahol a gyerekekkel általánosságban a migrációról beszélgetett Egy csomó olyan kérdés került szóba, amiről keveset vagy egyáltalán nem beszélünk manapság, miközben a hírekben állandóan szerepel a migráns és a migráció kifejezés. Talán nem haszontalan néhány gondolatot megosztani itt is, hátha nálatok is szóba kerül otthon.

Talán nem teljesen egyértelmű már az sem, ki is a migráns. Gyorsan sikerült tisztázni, hogy a migráns nem csak az, aki veszély elől menekül (nem véletlenül van rájuk külön szó, menekült, ők azok, akik most át szeretnének jutni Magyaroszágon), hanem mindenki, aki bármilyen, de leggyakrabban politikai, gazdasági, vallási vagy kulturális okból úgy dönt, elhagyja a szülőhelyét, tehát akár vidékről Budapestre költözik. A migráció évszázadok óta meglévő jelenség, például így jöttek létre a városok. Ugye nem erre gondolunk, amikor a migráció szó előkerül a hírekben?

Játszani, tanulni is engedd

Nagyjából ez a legfontosabb gondolat, amit a mostani helyzethez hozzá tudnék tenni: a migráció nem bűncselekmény civilizált országokban, a menekültek befogadása pedig igazán az emberiesség minimuma, hiszen ők nem csak a finomabb lekváros kenyér kedvéért, hanem saját és gyerekeik élete megmentésére indultak útnak, vállalták a viszontagságokat. Aztán azzal szembesültek, hogy sajnos Európa és a schengeni övezet határa nem azonos, Európa vagy 500 kilométerrel távolabb kezdődik.

Magyarország az Európai Unióban egy elenyésző kisebbséghez tartozik, hiszen alig vannak nálunk bevándorlók. Ez, talán Szlovákia és Lengyelország kivételével, ma már szinte sehol nincs így. Elenyésző számú kínai, vietnami és török nálunk is él, vannak valódi gazdasági migránsok, akik épp itt dolgoznak, de bevándolróink 99%-a határon túli magar, Magyarország egyelőre nagyon messze van attól, hogy multikulturális ország legyen, mint az EU tagállamainak nagy része.