Magyar anya, ne menj külföldre

Megtelt a Facebook-falam az EU-csúcs híreivel, és persze azzal, hogy Orbán megszavazta a magyar szülők számára hátrányos brit kérést, nevezetesen azt, hogy a Nagy-Britanniába érkező EU-s munkavállalók kevesebb családi pótlékot (child benefit) kapnak majd itthon marad gyerekeik után, mint akik elvitték magukkal a gyerekeket. Az a helyzet, hogy Orbán egyszer már sokkal húsbavágóbb kérdésben is a magyar szülők sérelmére döntött, csak erről nem szóltak a hírek. Ez pedig a Maternity Leave Directive, lényegében az EU-s anyasági támogatás szabályozása volt.


Történt ugyanis, hogy az Európai Parlament 2010-ben hozott egy jogszabályt, ami minden európai szülő számára azonos minimumfeltételeket biztosított volna, amely 20 hét teljes fizetéssel járó anyasági támogatást és az apák számára is legalább 2 hét  szabadságot, továbbá a terhes nők esetében munkahelyvédelmet jelentett volna. A jogszabály életbe lépéséhez arra lett volna szükség, hogy az Európai Tanács, tehát a kormányfők is jóvá hagyják azt. Magyarország a kezdetektől fogva ellenezte ezt a javaslatot azzal az indokkal, hogy a magyar szabályozás ennél jobb feltételeket nyújt a szülők számára. A külföldön élő és családot alapító magyar fiatalok százezrei már akkor sem voltak elég fontosak ahhoz, hogy Orbán megszavazza a javaslatot. Így egy Belgiumban dolgozó magyar anyának még ma is vissza kell mennie dolgozni, amint a gyerek 3 hónapos lesz.

A szabályozás lekerült a napirendről, az Európai Bizottság tavaly visszavonta. A hivatalos verzió szerint e helyett készül most egy másik szabályozás, amelynek deklaráltan egyetlen célja, hogy minél több nő dolgozzon, jól illeszkedve Jean-Claude Junker kizárólag a munkavállalást és növekedést hangsúlyozó politikájába. A gyermek mindenek felett álló érdeke, ami még az előző ciklusban Andor László magyar uniós biztos jóvoltából, az Investing in Children ajánláscsomag eredményeként nagy hangsúlyt kapott, ma már nincs napirenden. Az új szabályozásról most zárult nyilvános vitában mi, szülők is, partnerszervezetünk, a gyerekjogokat védő Eurochild is kifejtettük aggályainkat. Meglátjuk, milyen hatással.

Egészen röviden arról, miért kisebb a jelentősége mostani, családi pótlékkal összefüggő döntésnek. Az új szabályozás indenképpen érzékenyen érinti majd a lengyel vagy román munkavállalókat, és nem csak Nagy-Britanniában, hanem máshol is, hiszen a hasonló intézkedések lehetősége más tagállamok számára is megnyílik. Norvégiában például komolyan terheli a kasszát a lengyel munkások szociális ellátása, akik rendes kelet-európaiként minimálbért vallanak be, a családjuk Lengyelországban van, ők pedig utalják haza a vaskos összegű norvég családi pótlékot.

A magyaroknak ez az intézkedés kevésbé hátrányos, hiszen a magyar iskolarendszer átalakulása óta tömeges a kivándorlás gyerekestül. Sokan jól fizető itthoni állásokat hagytak el, hogy a gyerekeiket kimentsék a klikesített iskolából. A most nyilvánosságra hozott brit hivatalos számok szerint 136 ember utaltat haza családi pótlékot, míg az EPA kinti tagszervezeteinek adatai szerint (erről ugyanis nincs hivatalos statisztika) az Egyesült Királyságban tanuló, közoktatási korú magyar gyerekek száma háromszázezer körül van.